Bevezetés az Újszövetség könyveibe

Termék részletes leírása

Kocsis Imre, Stephanus-díjjal kitüntetett bibliatudós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető professzorának az Újszövetség kortörténetéről szóló két kötetes munkája évtizedes múltra tekint vissza. A legújabb biblikus kutatások fényében folyamatosan bővített és aktualizált mű egyetlen kötetbe foglalva, teljes képet ad az újszövetségi szentírástudomány jelen állásáról. Az első részben, amely a kortörténeti áttekintést foglalja magában, mind a zsidóság, mind a pogányság társadalmi, kulturális és vallási adottságairól szó esik, külön hangsúlyozva az Újszövetséggel való kapcsolódási pontokat. A második részben az Újszövetségre mint gyűjteményre irányul a szerző figyelme: az újszövetségi kánon kialakulásának, valamint a görög szöveg áthagyományozásának folyamatát mutatja be. A kötet következő részeiben az Újszövetségi Szentírás iratainak tartalmát, keletkezési körülményeit és teológiai mondanivalóját ismerhetjük meg a fő műfajcsoportokat szem előtt tartva: az elbeszélő műveket (evangéliumok, Apostolok Cselekedetei), a leveleket (páli levelek, Zsidóknak írt levél, katolikus levelek), és végül a prófétai apokaliptikus iratot, a Jelenések könyvét. Ez a tematika lényegében megfelel az Újszövetségi Szentírás könyvei kánoni csoportosításának, ám az egyes csoportokon belül a szerző - pedagógiai szempontok miatt - nem ragaszkodott a kánonban megszokott sorrendhez, ezért például a páli levelek bonyolultsága miatt inkább a keletkezési sorrendet követi. A kézikönyv mindenek előtt tájékoztatást kíván adni a modern biblikus kutatás irányvonalairól, maradandó eredményeiről és a jelenleg mégnyitott kérdésekről, egyúttal a biblikus szaktudomány iránt nyitott olvasókat a témák továbbgondolására szeretné ösztönözni. Éppen ezért a szerző a még nem teljesen letisztult, vitatott kérdésekben is igyekszik állást foglalni, de mindig abban a tudatban, hogy az olvasók szabadon mérlegelhessék az egyes álláspontokat, illetve a mögöttük felsorakoztatott érveket. A fejezetek végén fellelhető gazdag bibliográfi a (magyar, angol, francia, német és olasz művek) a kérdéskörök további elmélyítését kívánja elősegíteni.